Különleges konferencián vett részt két kollégánk, Juhász Márton István és Ballay Zsolt a bim.GROUP képviseletében. A Chicagoban megrendezett Advancing Computational Building Design konferencián olyan kérdésekre keresték a választ, hogy hogyan lehet optimalizálni a szervezeti stratégiát - figyelembe véve a digitális átállás követelményeit -, és hogy milyen módjai vannak a hatékony adatgyűjtési és irányítási stratégiák kidolgozásának a jövőbeni teljesítmény növelése érdekében. A konferencián szerzett tapasztalatairól Juhász Márton számolt be.
Mit gondoltok az elhangzott előadásokról, programokról?
A konferencia nagyon jól volt strukturálva, három fő részre osztanám, és ezt nagyon jól le is fedte a program: client kapcsolatok, computational design bevezetése egy szervezetbe, copmutational design technológiai megoldásai és kutatásai. Sok kérdés-válasz blokk volt, ahol a közönség nagyon aktívan bekapcsolódott az adott témákba, és őszinte válaszokat kapott. Az időkeretet nagyon pontosan tartották, nem volt gyakorlatilag csúszás a programban. Tervező mérnökként nagyon inspiráló volt a konferencián részt venni.
Hogy látjátok a bim.GROUP helyzetét a látogatás után a nemzetközi szinthez viszonyítva (tudás, projektek stb.)?
Azt gondolom, és szerintem Zsolttal közösen is erre az álláspontra jutottunk, hogy a parametrikus tervezés kapcsán kiemelten jól állunk, abszolút összemérhetőek a képességeink, a tervezési munkafolyamataink a konferencián jelen levő hasonló méretű cégekkel, sőt bizonyos szempontokból szerintem még előbbre is járunk.
Az építészet és burkolat tervezésben is jók vagyunk, viszont vannak még lehetőségeink a többi szakági workflow fejlesztésére. Ami a nagyobb cégeknél más, több, az az, hogy van egy dedikált, a computational design technikák kiaknázására létrehozott specialista csoport, ezekben általában vannak lelkes mérnökök, IT fejlesztők, de például még UI designerek is. Ez a csoport dedikáltan algoritmizálással, automatizálással, digitalizációval foglalkozik, így támogatva a projekteken dolgozó „általános” mérnököket, akik ezáltal még jobban, csak a műszaki mérnöki problémákra fókuszálhatnak.
Jó volt látni azt is, hogy ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek a külföldi kollégák is: vannak lelkes fiatalok, akik rohannának előre, van a vezetői réteg, akit meg kell győzni a „befektetés” megtérüléséről, vannak az ellenállók, akik szeretik a hagyományos munkavégzést és félnek a változástól, az ismeretlentől. És persze van a megrendelő, aki, ha egy túl optimista bemutatót lát, akkor már nem érti, hogy mégis miért kell heteket-hónapokat dolgozni egy projekten.
Mik voltak a legfontosabb megállapítások, tapasztalatok, amiket elhoztatok magatokkal?
Szerintem kiemelendő, hogy a nemzetközi piacon a computational design napi gyakorlat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy jövőre is fókuszáló tervezőiroda enélkül eredményes tud maradni.
Engem mindig is érdekelt a programozás, az viszont látszik, hogy az építőipar bizonyos jellemzői miatt (sok képzetlen munkaerő, épület szinten a sorozatgyártás hiánya = mindig „prototípus” gyártás, multi projektes környezet, „koszos” építési terület stb.) a digitalizáció szempontjából a mérnök szakmák között az új digitális technológiákat a sorvégén alkalmazzuk. Sok próbálkozás van az AI, machine learning, VR-AR technológiák kapcsán, de ezek jelenleg erőltettek, és kutatás jellegűek. Amiben viszont szerintem bim.GROUP de KÉSZ Csoport szintjén is jelentős kiaknázatlan lehetőségek vannak az adat management, és adatmegosztás, adatvizualizáció. És ehhez igazából szabványosításra, megfelelően beállított rendszerekre, elemzésekre és egy kis fegyelemre van szükségünk, viszont annyit elárulhatok, hogy egy nagyon erős döntéstámogató eszköz lesz már rövid távon is.
